Zűrös csajszi, rögös útjai...

Fáradtságom és letörtségem a csúcspontján van már. Szeretnék egy kicsit kikapcsolódni, de valljuk be, nem ismerek itt senkit és nem is vagyok az az ismerkedős típus. Na meg gyerek mellett... Vigyáz rá az apja, de most olyan paszban van, hogy anya is meg apa is kell ha az egyik nincs kiborulás van, nem is kicsit. Ami már nagyon megterhel, ehez hozzájön, hogy szeretném a lakást a legnagyobb rendben és tisztaságban megőrízni, illetve el is kell látni anyai, házastársi szerepem is...
Na persze könnyebb lenne ha lenne aki a házimunkában vagy a gyerek körüli teendőkben besegítene legalább hétvégén, de az én szüleim messze vannak, nem ismerek itt senkit, másra megint nem tudunk számítani, pláne ilyen részről. Valószínű, hogy megint egy ismeretlen ember fog nekünk pusztán emberbaráti szeretetből segíteni és társaság lenni, de akkor tényleg mindenki elfelejthet engem és a két gyereket is...