Zűrös csajszi, rögös útjai...

Sok minden ment végbe, mióta utoljára posztot osztottam meg.
Jelen pillanatban úgy érzem érzelmi válságban élek. Feszült vagyok, semmi sem jó. Hol semmi kedvem semmivel foglalkozni, hol pedig állandóan a gyerekkel foglalkoznék, és van amikor csak bújnék a páromhoz, hogy szeretgessen meg. Érzelmi kitöréseim egyre inkább túljutnak rajtam, írányításom elvesztem felettük.
Nincs kedvem sehova menni, de itthon üllni sem, nincs kedvem a gyerekkel foglalkozni de közben szeretnék is vele lenni, nincs kedvem összebújni, szexelni, simogatni, meghallgatni, de ugyanakkor vágyom rá. Nem tudom mi van velem de minde össze vissza történik az egyik pillanatban még így érzem a másikban már úgy és egyre inkább kiborítok ezzel mindenkit a környezetemben.

Más. Voltam az iskola újság első megbeszélésén, le kellene adnom egy cikket, sosem késtem még le határidőt, de itthon van a gyerek nem tudok dolgozni, nem tudok nyugodtan leüllni és írni... Tudom, ne mond... most is írok, de ez más, itt belőlem jön ott egy eladható dolgok kell megírni, nem. Nem ugyan az!
Megígértem, hogy megírom a páromnak is, amit kell, de jobban belegondolva - egyrészt a saját feladatom nem tudom emgírni - másrészt igenis ülljön le és írja meg, ha nem jó írja újra és újra. Dolgozzon meg rajta, olyan könnyen tud kifogások mőgé bújni. Most az egyik ipse telebeszélte a fejét, mi tagadás van benne valami de olyan jól el tud az mögé rejtőzni és az mögé, ami eddig volt körülötte... Kezd elegem lenni belőle, hogy nem tud valamivel szembe szállni, mert egyszerűen közli, hogy sosem tudta megcsinálni és nem tudja... Könyörgöm ha mindig feladhatta ilyen könnyen persze hogy megteszi és megteheti. Nem akarom én megváltoztatni csak gatyába rázni hogy vegye magát észre milyen könnyen felad mindent.

Egyedül vagyok. Szeretnék én is eljárni itthonról, néha beüllni kávézóba, vagy lemenni a partra, beüllni egy filmre ismerkedni, bármit. De... nem tudok... egyszerűen nem tudok mert itt van egy gyerek aki teljesen rám van utalva. Nem bírom el fog szakadni a cérna és olyat teszek amit én is megbánok majd és szörnyű következménye lesz... Egyre inkább érzem, hogy vékonyodik ez a fonal. Egyszer már a párom szemtanúja volt sajnos, akkor ott volt és megállított, de mi lesz ha nem lesz ott velem, vagy útközben sokalok be mi lesz? Félek magamtól, féltem a gyerekekt, a párom... félek és féltek az élettől, magamtól...